101 A játéktér méretei

1) A játéktér egy 40 x 20 m-es terület, amelyet egy 50 cm magas,
lekerekített sarkú palánk fog körbe.
A játéktér téglalap alakú, a méretszámok a hosszúság x szélességet
jelzik. A legkisebb megengedett méret: 36 x 18m; a legnagyobb: 44 x
22m. A palánk hivatalosan hitelesítve kell legyen.

102 Jelzések a játéktéren

1) Minden jelzést 4-5 cm széles, jól látható színű vonallal kell jelezni.

2) A középvonalat és a középpontot jelölni kell.
A középvonal legyen párhuzamos a játéktér rövid oldalával és ossza azt
kettő egyenlő méretű térfélre.

3) A büntetőterületek mérete 4 x 5 m, amelyet a játéktér rövid oldalától
2,85m-re kell mérni.
A büntetőterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúság x
szélességet jelölik (a vonalszélességet is beleszámítva). A
bűntetőterületeket a játéktér két hosszú oldalvonaltól egyenlő távolságra,
középen, kell elhelyezni.

4) A kapusterületek mérete 1 x 2,5 m, amelyet a büntetőterületek hátsó
vonalától a középvonal felé haladva kell kimérni.
A kapusterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúság x
szélességet jelölik (a vonalszélességet is beleszámítva). A
kapusterületeket a játéktér két hosszú oldalvonalától egyenlő távolságra,
középen, kell elhelyezni.

5) A kapusterületek hátsó vonalai egyben gólvonalként is szolgálnak. Ezért
a kapusterületek hátsó vonalán meg kell jelölni a kapufák helyét,
úgy, hogy a két jelölés között 1,6m legyen a távolság.
A gólvonalakat a játéktér két hosszú oldalvonalától egyenlő távolságra,
középen, kell elhelyezni. A kapufák helyét jelölő jelzéseket a kapusterület
hátsó vonalán a vonalon lévő kihagyásokkal vagy pedig arra merőleges,
a vonalból közvetlenül kinyúló rövid vonalakkal kell meghatározni.





6) Húzás pontokat a középvonalon és a gólvonalak képzeletbeli
hosszabbításán a játéktér hosszú oldalvonalaitól 1,5 m-re kell jelölni.
A húzás (buli) pontokat kereszttel kell jelölni. A középvonalon lévő pontok
lehetnek képzeletbeliek is.

103 A kapuk

1) A kapuk méretei: 160 x 115 x 40/65 cm. A kapukat a már említett
jelölések szerint kell a játéktérre helyezni.
A méretszámok a szélesség x magasság x felső/alsó mélységet jelölnek
(kapufákat méretét nem számítva bele). A kapufák 32 mm-es átmérőjű
henger alakúak és piros színűek legyenek, mindegyik saroknál
lekerekítve. A kapuk nyitott oldala a középpont felé nézzen. A kapuknak
hitelesítve kell lenniük.

2) A kapukat hálókkal és előhálókkal kell ellátni.
Az előhálót a háló felső részéhez kell erősíteni 20 cm-re a kapufák
mögött, úgy, hogy az a kapu egész nyitott oldalát takarja.

104 A csereterületek

1) A 10 m hosszú csereterületeket a játéktér egyik hosszú oldala mentén
kell kijelölni 5 m-re a középvonaltól, a kispadokat pedig a csereterület
mögé kell helyezni.
A csereterületeket a palánkon kell megjelölni. A területek szélessége
nem lehet több a palánktól számított 3 m-nél. A cserepadok a palánktól
megfelelő távolságra legyenek elhelyezve és azokon 19 személy részére
legyen elég hely.

105 A versenybírói asztal és a büntetőpadok

1) A versenybírói asztal és a büntetőpadok a csereterületekkel szemközti
oldalon helyezkedjen el a középvonal mentén.
A versenybírói asztal és a büntetőpadok a palánktól megfelelő távolságra
legyenek. Mindkét csapatnak külön büntetőpadja legyen, a versenybírói
asztal egy egy oldalára elhelyezve. Mindkét büntetőpadon legalább 2
személyre elegendő helynek kell lennie. A versenybírói asztal és a
büntetőpadok eme elhelyezésének megváltoztatását hivatalos
szövetségi szervek engedélyezhetik.



106 A játéktér ellenőrzése

1) A játékvezetők jóval a mérkőzés ellőtt ellenőrizzék a játékteret és
gondoskodjanak az esetleges hibák kijavításáról.
Minden hibát jegyzőkönyvbe kell venni. A rendező csapat a felelős a
hibák kijavításáért és a palánk megfelelő állapotáért a mérkőzés során.
Minden veszélyes tárgyat a játéktér közeléből el kell helyezni vagy pedig
puha borítással le kell takarni.



201 A rendes játékidő

1) A rendes játékidő 3 x 20 perc 2 x 10 perces szünettel, amikor a csapatok
térfelet cserélnek.
Rövidebb játékidőre (de nem rövidebbre, mint 2 x 15 perc) és szünetre a
hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt. A térfélcserével
egyidőben a csapatok kispadot is cserélnek. Jóval a mérkőzés
megkezdése előtt a hazai csapatnak kell térfelet választania. Mindegyik
harmad a középponton elvégzett húzással kell hogy kezdődjön. Abban
az esetben ha a játékidőt mérő órán a hangjelzés nem automatikus, a
harmad végét a versenybírónak kell jeleznie dudaszóval vagy akármilyen
más arra alkalmas hangos hangszerrel. A szünet idejét azonnal a
harmad vége után kell elkezdeni mérni. A játékvezetők feladata, hogy a
szünet lejártával a csapatokat újra a játéktérre hívják. Ha a játékvezetők
úgy gondolják, hogy valamelyik térfél előnyösebb, a csapatoknak a
harmadik harmad felénél ismét térfelet kell cserélniük. Erről a kérdésről
azonban a mérkőzés megkezdése előtt kell dönteni. Ha a csapatok
térfelet cserélnek a játékot a középponton elvégzett húzással kell
folytatni.

2) A játékidőt meg kell szakítani gól, szabálytalanság, büntető, időkérés és
a játékvezetők kérésére különleges események miatt. A rendes
játékidő utolsó 3 percében tiszta időt kell mérni.
A játékidő megállítása után az órát akkor kell újraindítani, amikor a labda
játékba hozásának jeléül a játékvezető a sípjába fúj. A játékvezetők
döntik el, hogy mely eseményt lehet különlegesnek ítélni, minden
esetben ezek közé tartoznak a következők: ha törik vagy eldeformálódik
a labda, ha a palánk részei szétválnak, ha valaki megsérül, ha nem-
engedélyezett személy vagy tárgy kerül a játéktérre, ha a világítás
teljesen vagy részlegesen szünetel és ha a duda véletlenül megszólal.
Ha a palánk részei szétváltak a játéknak folytatódnia kell amíg a labda a
kritikus részhez közel nem kerül. Ha valaki megsérül, a játékot csak
akkor kell azonnal megszakítani, ha a játékvezető komoly sérülésre
gyanakszik vagy akkor ha a sérült játékos zavarja a játékot. "Tiszta időt
mérni" azt jelenti, hogy az órát minden egyes alkalommal meg kell állítani
amikor a játék megszakad és a játékvezetői sípszóra kell elindítani .






202 Időkérés

1) A rendes játékidő alatt mindkét csapatnak lehetősége van arra, hogy
egyszer időt kérjen, amelyet az idő kikérése utáni első
játékmegszakításkor használhat ki.
Időt bármikor lehet kérni, de ezt csak a csapatkapitány vagy a csapat
vezetői tehetik. Álló játék közben kikért időt azonnal meg kell kezdeni,
kivéve ha a játékvezetők úgy vélik, hogy az a másik csapat helyzetét
előnytelenül befolyásolná. Abban az esetben az időt a következő
játékmegszakításkor kell megadni. A kikért időt mindig meg kell adni,
kivéve gól után, ha a csapat eláll az időkérési szándékától. Az időkérés
idejének indulását egy játékvezetői sípszó jelzi, amely akkor hangzik el
ha a csapatok már a csereterületükön a játékvezetők pedig a főbírói
asztalnál tartózkodnak. Az idő végét egy másik, 30 mp-cel későbbi
sípszó jelzi. Időkérés után a játékot aszerint kell folytatni amely okkal az
megszakadt. Büntetés alatt álló játékos nem vehet részt az időkérésben.

203 Hosszabbítás

1) Ha egy mérkőzés, amelynek mindenképpen eldöntöttnek kell lennie,
döntetlen eredménnyel ér véget, akkor addig kell folytatni a játékot amíg
valamelyik csapat gólt szerez.
A hosszabbítás előtt a csapatoknak joguk van 2 perces szünetet
tartaniuk, de térfélcserére ne kerüljön sor. A hosszabbítás ideje nem
oszlik harmadokra vagy félidőkre. A hosszabbítás időmérésére
vonatkozó előírások egyeznek a rendes játékidőével, azzal a
különbséggel, hogy a hosszabbításban nem lehet tiszta időt mérni. A
rendes játékidőben megkezdett büntetések mérését a hosszabbításban
folytatni kell. Az előbbi szabályokra kivételt, 10 perces hosszabbításra, a
hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt. Ha a mérkőzés
eredménye a 10 perces hosszabbítás után is eldöntetlen, büntető ütések
következnek.









204 Büntető ütések a 10 perces hosszabbítás után

1) A két csapatból 5-5 játékos fejenként egy büntető ütést végez el. Ha
a tíz ütés után az eredmény még mindig eldöntetlen, ugyanaz az 5-5
játékos felváltva végez el büntető ütéseket, amíg az eredmény el nem
dől.
A büntető ütéseket felváltva kell elvégezni. A játékvezetők döntik el, hogy
melyik kaput használják, feldobnak egy pénzdarabot s a két
csapatkapitány számára, a győztes dönti el, hogy melyik csapat kezdje a
büntető ütéseket. A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezetőjének
feladata, hogy a játékvezetőkkel és a főbíróval írásban közölje a
kiválasztott 5 játékos rajtszámát és a sorrendet ahogy a büntető ütéseket
fogják elvégezni. Amint az eredmény eldől az első 10 büntető ütés során,
a mérkőzés véget ér, a büntetőkben győztes csapat 1 gólos győzelmét
lehet elkönyvelni. Az első 10 büntető ütés utáni további ütések során az
eredmény akkor tekinthető eldöntöttnek, mikor az egyik csapat egyel
több gólt szerez, mint a másik miután mindketten ugyanannyi ütést
végeztek el. Az első 10 utáni további ütéseket nem kell ugyanabban a
sorrendben elvégezni, mint az előző 5-öt, de egy játékos csak akkor
végezheti el a harmadik ütését, ha a csapatából a többi kijelölt játékos
már mind kettőt-kettőt elvégzett. Büntetés alatt lévő játékos is részt vehet
a büntető ütésekben, feltéve ha nem véglegesen állították ki.




301 A játékosok

1) Minden csapat legfeljebb 20 játékost nevezhet.
A játékosokat mezőnyjátékosok és kapusok alkotják. Csak a
jegyzőkönyvbe beírt játékosok vehetnek részt a játékban és
tartózkodhatnak a csapatuk csereterületén.

2) Játék közben csapatonként legfeljebb 6 játékos tartózkodhat egyidejűleg
a játéktéren, akik közül csak egy lehet a kapus.
Ahhoz, hogy a játékvezetők elkezdjék a mérkőzést mindkét csapatból 5
mezőnyjátékosnak és 1 szabályszerű felszereléssel rendelkező
kapusnak kell megjelennie, máskülönben az eredmény 5-0 lesz a vétlen
csapat számára. A mérkőzés folyamán egy csapatnak legalább 4
játékossal kell játszania, különben a játékvezetők kötelesek a mérkőzést
megállítani és a vétlen csapat számára 5-0 arányú győzelmet
megállapítani. Ha a pillanatnyi állás előnyösebb a nem vétkes csapat
számára, akkor azt az eredményt is meg lehet állapítani
végeredményként.

302 A csere

1) A mérkőzés során bármikor és akárhányszor lehet cserélni.
Minden cserének a csapat csereterületén belül kell lezajlania. A
cserejátékos akkor léphet leghamarabb a játéktérre, amikor az azt
elhagyó játékos a palánkon épp átlép. Ha sérülés miatt egy játékos a
csereterületen kívül hagyja el a játékteret, a helyette bekerülő játékost
csak a legközelebbi játékmegszakításkor lehet a játéktérre engedni.

303 Szabályok kapusok számára

1) Minden kapust a jegyzőkönyvben meg kell jelölni.
A jelölés a kapus neve és száma mellé a margóra írt G betű legyen. Az a
játékos, akit kapusként neveztek a szóban forgó mérkőzés folyamán nem
szerepelhet ütővel rendelkező mezőnyjátékosként. Ha egy csapat
sérülés miatt kénytelen a kapusát egy mezőnyjátékossal helyettesíteni, 3
percet kapnak arra, hogy a játékost megfelelően felszereljék, de ez az
idő nem használható bemelegítésre is. Az új kapust a jegyzőkönyvben
meg kell jelölni és a változás időpontját is fel kell jegyezni.





2) Ha a kapus játék közben teljesen elhagyja a büntetőterületet
visszatéréséig ütő nélküli mezőnyjátékosként szerepel.
A kapus akkor hagyta el teljesen a büntetőterületet, ha testének egyik
része sem érinti a talajt büntetőterületen belül. A határvonalak is a
büntetőterülethez tartoznak. A kapus a büntetőterületen belül felugorhat.

304 Szabályok csapatkapitányok számára

1) Minden csapatnak kell legyen egy csapatkapitánya akit a
jegyzőkönyvben meg kell jelölni.
A jelölés a kapitány neve és száma mellé a margóra írt C legyen. A
csapatkapitány személye a mérkőzés folyamán csak sérülés, vagy
végleges kiállítás esetében cserélhető, a változást annak időpontjával
együtt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A már egyszer leváltott csapat-
kapitány ugyanazon mérkőzésen nem szerepelhet újból kapitányként.

2) Kizárólag a csapatkapitány beszélhet a játékvezetőkkel, de
ugyanakkor szintén a kötelessége segíteni nekik.
A csapatkapitány érintkezése a jétékvezetőkkel bizonyos feltételekhez
van kötve. Büntetés alatt álló kapitány nem beszélhet a játékvezetőkkel,
hacsak nem maguk a játékvezetők szólítják fel erre. A csapatnak a
kapitány büntetésének ideje alatt nincs módja a játékvezetőkkel
kommunikálni.

305 A csapat vezetői

1) Minden csapat legfeljebb 5 személy nevezhet, mint a csapat vezetői.
Csak a jegyzőkönyvben szereplő vezetők tartózkodhatnak a csapatuk
csereterületén. Időkérés kivételével a vezetők nem léphetnek be a
játéktérre, csak ha a játékvezetők engedélyezik. Mindenféle edzői
tevékenységet csak a csereterületen belül szabad ellátni. A mérkőzés
elkezdése előtt a vezetők egyikének alá kell írnia a jegyzőkönyvet,
amelyen azután változtatni vagy kiegészíteni már nem lehet.







306 A játékvezetők

1) A mérkőzést egyenlően elismert hivatalos játékvezetőnek kell
vezetnie és ellenőrzése alatt tartania.
A játékvezetőknek a hivatalos, szövetség által előírt jelzéseket kell
használniuk. A játékvezetők bármikor félbeszakíthatják a mérkőzést, ha
nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a játékot nem lehet a szabályoknak
megfelelően folytatni.

307 A főbíró

1) Minden mérkőzésen kell lennie egy főbírónak.
A főbíró semleges kell legyen, ő a felelős a jegyzőkönyvért, az
időmérésért és a hangszórókon történő tájékoztatást is neki kell
megoldania.




401 A játékosok felszerelése

1) A mezőnyjátékosoknak egyforma ruházatot kell viselniük, amely
felsőrészből, sortból és sportszárból álljon.
A ruházat sportruha legyen. A csapat összes mezőnyjátékosának
ugyanazt a modellt kell viselnie. Ez a modell bármilyen
színkombinációból állhat, a felsőrészek nem lehetnek szürkék. Ha a
játékvezetők úgy látják, hogy a két csapat ruházata nehezen
megkülönböztethető, a vendég csapatnak kell ruházatot cserélnie. A
sportszárak is legyenek egyformák és ha a szervezők úgy döntenek a
csapatokat megkülönböztetőek is. A sportszárat csapat minden tagjának
térdig felhúzva kell viselnie.

2) Mindegyik kapusnak a saját csapatának mezőnyjátékosaitól eltérő
színű felsőrészt és hosszú nadrágot kell viselnie.
A kapusok ruházata sportruha legyen.

3) Mindegyik felsőrészt számmal kell ellátni.
A számok jól látható, egész arab számok legyenek a felsőrész hátsó és
elülső felén egyaránt feltüntetve. A háton lévő számok legalább 200 mm,
az elülsők pedig legalább 70 mm magasak legyenek. A felsőrészeken
akár melyik egész szám szerepelhet 1-től 99-ig, de az 1-es szám
mezőnyjátékosok számára nem engedélyezett.

4) Mindegyik játékosnak kell cipőt viselnie.
A cipő teremsportokra tervezett modell legyen. A cipőtalpra vonatkozó
előírásokat be kell tartani. Zoknit vagy sportszárat nem szabad a cipőn
kívül hordani. Ha egy játékos játék közben elveszti egyik vagy mindkét
cipőjét, a következő játékmegszakításig játszhat tovább nélküle.

402 A játékvezetők ruházata

1) A játékvezetőknek szürke felsőrészt, fekete sortot és fekete sportszárat
kell viselniük.
Más szín-összeállítású ruhát a hivatalos szövetségi szervek
engedélyezhetnek.






403 A kapus felszerelése

1) A kapus nem használhat ütőt.
Ez abban az esetben is érvényes ha a kapus teljesen elhagyja a
büntetőterületet és mint mezőnyjátékos szerepel.

2) Játék közben a kapusnak arcvédő maszkot kell viselnie.
A maszk akármilyen jellegű átalakítása tilos. Ez alól csak a kapus
ruházatának vagy a csapatszínének a festése kivétel. A maszk nem lehet
30 mm-nél közelebb az archoz és a hivatalos szövetségi szervek által
hitelesítettnek kell lennie.

3) A kapus használhat bizonyos védőfelszerelést, de az nem tartalmazhat
olyan részeket, amelyek a kapu szabadon maradt területét takarják.
Sisak és vékony kesztyű megengedett. Semmiféle tárgyat nem lehet a
kapun vagy a kapuban tartani. Mindenféle ragadó vagy éppen
surlódásgátló anyag használata tilos.

404 A csapatkapitány felszerelése

1) A csapatkapitánynak karszalagot kell viselnie.
A szalagot a bal karon kell hordani és jól láthatónak kell lennie.
Ragasztószalag nem funkcionálhat csapatkapitányi szalagként.

405 Személyes felszerelés

1) A játékosok nem viselhetnek semmi olyasmit ami sérülést okozhat.
Ezek közé tartoznak bizonyos védő és orvosilag javasolt
védőfelszerelések, órák, fülbevalók, egyéb ékszerek, stb...A játékvezetők
döntik el, hogy mi veszélyes. Minden védőfelszerelést lehetőleg a
ruházat alatt viseljenek a játékosok. Csomó nélküli gumírozott fejpánton
kívül más fejfedő nem viselhető. Rövid gumírozott nadrágot lehet a sort
alatt viselni, ha annak színe a sortéval megegyező, de a hosszú szárú
nadrág akármilyen formában is hordva, nem megengedett.






406 A labda

1) A labda fehér legyen és műanyag.
Hivatalos szövetségi szervek engedélyével a labda más színű is lehet. A
labdának IFF által hitelesítettnek kell lennie. Mindegyik mérkőzésen a
szervező csapatnak kell arról gondoskodnia, hogy legyen néhány új,
hiteles labda.

2) A labdának 23 g-osnak kell lennie, gömbölyű alakúnak 72 mm-es
átmérővel, és 26 db 10 mm-es átmérőjű lyukat kell tartalmaznia.
A lyukakat szimmetrikusan kell elhelyezni.


407 Az ütő

1) Az ütő műanyag legyen és súlya legfeljebb 380 g.
A súly a gripszalag nélkül értendő. Az ütőnek is IFF által hitelesítettnek
kell lennie.

2) Az ütő nyele legyen legömbölyítve és a végét zárja le egy gomb. A nyél
nem lehet hosszabb, mint 950 mm. Egy 10 mm széles gripszalag-jelző
vonal legyen feltüntetve a nyél alsó végétől 240 mm-es távolságra.
A nyél mindenféle átalakítása - kivéve lerövidítés - tilos. A gripszalagot
csak a jelzővonal fölött szabad a nyélre tekerni, semmiféle hivatalos
jelzést az ütőn letakarni nem szabad.

3) Az ütő feje nem lehet éles és 30mm-nél jobban meghajlított.
A fej mindenféle átalakítása - kivéve a meghajlítást - tilos. A meghajlított
fej görbületét a sík felületre fektetett fej legmagasabb pontjánál kell
mérni, a belső - a felülethez közelebbi - szélétől kezdve. A fej cseréje
megengedett. A fej és a nyél találkozását lehet ragasztószalaggal, de az
legfeljebb 10 mm-t takarhat a fej látható részéből.

408 A játékvezetők felszerelése

1) A játékvezetők műanyag, közepes méretű sípot kell használniuk és
mindig legyenek náluk a szükséges mérőfelszerelések, valamint a piros
lapok.
Más fajta síp használatát a szövetségi hivatalos szervek
engedélyezhetik.



409 A főbíró felszerelése

1) A főbírónak minden olyan felszerelésről gondoskodnia kell, amelyek
szükségesek feladatai ellátásához

410 A felszerelés ellenőrzése

1) A játékvezetők döntenek a felszerelés ellenőrzésével kapcsolatban.
Ellenőrizhetnek a mérkőzés előtt és közben is. A mérkőzés megkezdése
előtt felfedezett nem megfelelő felszerelést ( beleértve a sérült, hibás
ütőket) a játékos miután helyrehozta használhatja. A mérkőzés közben
felfedezett felszerelés hibák viszont büntetést eredményeznek. Ez alól
kivételek természetesen a kisebb hibák, mint személyes felszerelés,
festési hibák vagy kisebb lyukak az ütőn, minden olyan hiba, amelyet a

játékos kijavíthat és utána ismét részt vehet a mérkőzésben. A csapat
ruházattal és csapatkapitányi szalaggal kapcsolatos szabálysértésekért
egy csapat egy mérkőzésen csak egy büntetést kaphat. Minden esetet a
felszerelési hibákkal kapcsolatban a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

2) Az ütők fejének és nyelének mérése a csapatkapitány kérésére történik.
A csapatkapitánynak joga van a játékvezető figyelmét felhívni bizonyos
szabálytalanságokra a másik csapat felszerelésében, de minden ilyen
esetben a játékvezető dönti el, hogy cselekedik-e. Mérést bármikor lehet
kérni, de a mérésre csak akkor kerülhet sor, amikor a játék megszakad.
Ha a kérés álló játék közben merül fel, arra azonnal sort kell keríteni,
kivéve ha a játékvezetők úgy vélik, hogy az negatívan befolyásolná a
másik csapat helyzetét. Ebben az esetben a mérésre a következő
játékmegszakításkor kell sort keríteni. A játékvezetők kötelesek
felszerelést mérni a csapatkapitány kérésére, de egy csapatnál csak
egyszer lehet mérni egy mérkőzés folyamán. A mérés alatt a
játékvezetőkön, a csapatkapitányokon és a mérésre felkért játékoson
kívül senki más nem tartózkodhat a főbírói asztalnál. A mérés után
aszerint kell folytatni a játékot, ami azt megszakította.




501 A szabályozott helyzetekkel kapcsolatos általános előírások

1) Ha a játék félbeszakad, azt szabályozott helyzettel kell folytatni, annak
megfelelően, hogy mi volt az ok a megszakításra.
Szabályozott helyzet a húzás, az oldalütés, a szabadütés és a büntető.

2) A játékvezetőknek kettő jelzést kell használniuk: először az előírt
jelzések egyikét mutassák, majd a szabályozott helyzet helyét jelöljék
meg. A második jelzés után a labda megjátszható, feltéve ha a
megfelelő helyen és nyugvó helyzetben van.
Egy új játékrész kezdetekor csak egy jelzést kell adni. A játékvezetőknek
először a "következmény" jelzést, majd az esetleges "büntetés" jelzést
kell mutatnia. A labdának nem kell álló helyzetben és a megfelelő helyen
lennie oldalütésnél vagy szabadütésnél , ha a játékvezetők úgy vélik,
hogy az nem befolyásolja károsan a játék menetét.

3) Szabályozott helyzetet nem lehet kifogás nélkül késleltetni.
A játékvezetők döntik el, hogy mit lehet kifogás nélküli késleltetésnek
tekinteni. Ha egy szabályozott helyzetet késleltetnek, a játékvezető
kötelessége tudatni a játékossal, mielőtt még bármit is cselekedne.

502 A húzás

1) Új játékrész kezdésekor és szabályosan szerzett gólok megerősítéseként
húzást kell elvégezni a középponton.
Hosszabbítás után vagy a játékidő lejárta után szerzett gólt nem követ
húzás. A középponton végzett húzáskor mindkét csapatnak a saját
térfelén kell elhelyezkednie.

2) Ha a játék félbeszakadt és egyik csapatnak sem jár oldalütés,
szabadütés vagy büntető, a játékot húzással kell folytatni.

3) A húzást ahhoz a helyhez legközelebbi húzásponton kell elvégezni,
ahol a labda a játék megszakítása pillanatában volt.

4) Minden játékosnak - kivéve akik felállnak a húzáshoz -
haladéktalanul, a játékvezető figyelmeztetése nélkül, a labdától 3 m-re
kell helyezkednie (ütőket is belevéve).
Húzás előtt a játékvezető feladata ellenőrizni, hogy a csapatok készen
állnak-e és hogy a játékosok elhelyezkedtek-e.



5) Húzáskor mindkét csapatból egy-egy mezőnyjátékosa álljon a
húzásponthoz, a másik csapat térfelének a rövid oldala felé fordulva. A
húzás előtt a játékosok nem érhetnek egymáshoz. A lábfejüknek a
középvonalra merőlegesen, a két lábuknak pedig párhuzamosan kell
elhelyezkedniük. Az ütőket függőleges helyzetben kell tartaniuk, a
szalagjelzés felett fogva és a labda két oldalához állítva úgy, hogy az
ütőfejek a labdát ne érintsék.
Mindig a védekező csapat játékosa határozhatja meg, hogy a labda
melyik oldalára teszi az ütőjét. A középpontnál elvégezendő húzásnál
pedig a vendég csapat játékosa dönthet erről. A labdának a két ütő
között pontosan középen kell elhelyezkednie. A húzáshoz felállt játékos
köteles a játékvezető utasításait elfogadni, ellenkező esetben
játékvezető másik játékossal helyettesítheti őt.

6) Húzásból lehet közvetlenül gólt elérni.

503 Húzást kiváltó események

1) Amikor a labda véletlenül megrongálódik.

2) Amikor a labda szabályosan nem játszható meg.
Ha a labda a kapun nyugszik, a játékvezető, mielőtt megszakítaná a
játékot, adjon lehetőséget a játékosoknak, a labda megjátszására.

3) Amikor a palánk részei szétválnak és a labda a rongálódott rész
közelébe kerül.

4) Amikor a kapu véletlenül elmozdul és nem lehet gyorsan helyre tenni.
A kapus feladata, hogy a kaput visszaállítsa az eredeti helyére, amilyen
hamar csak lehet.

5) Amikor egy sérült játékos akadályozza a játék menetét vagy amikor
súlyos sérülés történik.
Ha sérülés álló játék közben történik, a játékot a megszakítás előtti
szituációnak megfelelően kell folytatni.

6) Ha rendkívüli esemény történik a játéktéren.
A játékvezetők döntik el, hogy mit lehet rendkívüli eseménynek tekinteni,
de minden esetben ezek közé tartozik ha illetéktelen személy vagy tárgy
jelenik meg a játéktéren, ha a világítás részlegesen vagy teljesen
megszűnik és ha a játékidő végét jelző duda véletlenül megszólal. Ha


állójáték közben rendkívüli esemény történik a játéktéren, a játékot a
megszakítás előtti szituációnak megfelelően kell folytatni.

7) Amikor szabálytalan gól születik, de nem történik olyan
szabálytalanság, amely szabadütésre ad okot.
Ide tartozik az is, ha a labda nem a gólvonalon elölről áthaladva kerül a
hálóba és ha beütésből közvetlenül gól lesz, akkor is ha ez öngól.

8) Amikor a büntető kimarad vagy szabálytalanul hajtják végre.

9) Késleltetett büntető végrehajtása után, mivel előtte a vétkes csapat
birtokolta a labdát.
Ide tartozik az is, ha a játékvezető véleménye szerint a vétlen csapat
szándékosan késlelteti a játékot. Ha a késleltetett büntetőt egy
játékmegszakítás alkalmával hajtják végre, a játékot utána a
megszakítás előtti szituációnak megfelelően kell folytatni.

10) Amikor büntetőt olyan szabálytalanságért ítélnek, amelyet ugyan a játék
közben fedeznek fel, de ami azzal nem kapcsolatos.
Ide tartozik az is, ha egy büntetés alatt álló játékos ellőbb lép a játéktérre,
minthogy büntetésének ideje lejárt volna. Ha a büntetést okozó
szabálytalanság álló játék közben történik,a játékot a megszakítás előtti
szituációnak megfelelően kell folytatni.

11) Amikor a játékvezetők nem tudják eldönteni, hogy melyik csapatnak
jár beütés vagy szabadütés.
Ide tartozik az is, ha a két különböző csapatbeli játékos egyszerre követ
el szabálytalanságot.

12) Amikor a játékvezetők döntése hibásnak bizonyul.

504 A beütés

1) Amikor a labda elhagyja a játékteret a vétlen csapat számára beütést kell
ítélni.
Vétlennek tekintendő az a csapat, amelynek játékosai vagy azok
felszerelése nem érintették utoljára a labdát mielőtt az a játékteret
elhagyta.

2) A beütést onnan kell elvégezni, ahol a labda elhagyta a játékteret, a
palánktól 1,5 m - re, de sohasem a gólvonal képzeletbeli meghosszab-
bítása mögött.

Ha a beütést elvégző csapatnak előnyös, ha azt a palánkhoz közelebb,
mint 1,5 m-re végez el, akkor ez megengedett. Ha a labda a gólvonal
képzeletbeli meghosszabbítása mögött hagyja el a játékteret, a beütést
a legközelebbi húzáspontról kell elvégezni. Ha a labda a plafont vagy a
játéktér fölött lévő tárgyat érinti a beütést a középvonallal párhuzamos
palánknál kell elvégezni. Ha a játékvezető véleménye szerint az a
játékot nem befolyásolja, az elvégzés pillanatában a labdának nem kell
feltétlenül a megfelelő helyen és mozdulatlan állapotban lennie.

3) A vétkes csapat játékosai kötelesek a játékvezető figyelmeztetése
nélkül a labdától azonnal 3 m-re helyezkedni (ütőt is beleértve).
A beütést elvégző játékosnak nem kell megvárnia, míg a másik csapat
játékosai 3 m-re kerülnek a labdától, de ha az elütés pillanatában még
nincs meg a távolság, de annak elérésére törekednek, büntetés nem
róható ki rájuk.

4) A beütést az ütővel kell elvégezni, ütni kell, nem lehet húzni vagy
megemelni.

5) A beütést elvégzett játékos nem érintheti meg a labdát ismét, csak
miután azt már egy másik játékos vagy felszerelése megérintette.

6) Beütésből nem lehet gólt szerezni.
Ide értendő az öngól is. Beütés után a labdát egy másik játékosnak vagy
felszerelésének kell érintenie mielőtt az a kapuba kerülne. Ha beütésből
gól vagy öngól születik a játékot húzással kell folytatni.

505 Beütést eredményező események

1) Amikor a labda a palánkon kívülre kerül.
A labda egészének a palánkon kívül kell lennie. A labdát még játékban
lévőnek kell tekinteni, ha az a palánkon szélről lepattan és visszakerül a
játéktérre.

2) Amikor a labda a plafonhoz vagy a játéktér fölött lévő tárgyhoz ütődik.

506 Szabadütés

1) Amikor egy szabadütést érő szabálytalanság történik, a vétlen
csapatnak meg kell adni a szabadütést.
Ha a játékvezetők úgy vélik, hogy a szabadütést érő szabálytalanság
veszélyes, durva vagy a vétkes csapatot jelentős előnyhöz juttatja,

büntetőt is ítélhetnek. A szabadütést érő szabálytalanságoknál az
előnyszabályt minden lehetséges esetben alkalmazni kell. Az
előnyszabály azt jelenti, hogy ha egy szabálytalanság után a vétlen
csapat még mindig birtokolja a labdát, megkaphatják a lehetőséget arra,
hogy tovább játszanak, ha ez számukra előnyösebb, mint a szabadütés.

2) A szabadütést onnan kell elvégezni ahol a szabálytalanságot elkövették,
de sohasem a gólvonal képzeletbeli hosszabbításának a vonala mögött
vagy a kapusterülethez közelebb mint 3,5 m.
A meghosszabbított gólvonal mögötti területen a szabadütést a
legközelebbi húzáspontról kell elvégezni. Azokat a szabadütéseket,
amelyek a kapusterülethez közelebb mint 3,5 m-re elvégezendők, a
kaputól messzebbre kell helyezni (3,5 m-re) a szabadütés helyét és a
gólvonal középpontját összekötő képzeletbeli vonal mentén. Azokat a
szabadütéseket pedig, amalyek a palánkhoz közelebb mint 1,5 m-re
végezendők el, a palánktól 1,5 m távolságban kell elvégezni. Ha a
játékvezetők véleménye szerint a játékot nem akadályozza, a
szabadütés elvégzésekor a labdának nem kell teljesen mozdulatlannak
és pontosan a megfelelő helyen lennie.

3) A vétkes csapat játékosai kötelesek azonnal, a játékvezető
figyelmeztetése nélkül, a labdától 3 m-re kell elhelyezkedni (ütőt is
beleértve).
A szabadütést végző játékosnak nem kell megvárnia míg a másik csapat
játékosai a labdától 3 m-re kerülnek, de ha épp a megfelelő
elhelyezkedés felé haladnak az elütés időpontjában, büntetés nem
róható ki rájuk.

4) A labdát az ütővel kell megjátszani, ütni kell, nem lehet húzni vagy
megemelni.

5) A szabadütést elvégzett játékos nem érintheti meg a labdát ismét amíg
azt egy másik játékos vagy felszerelése meg nem érintette.

6) Szabadütésből lehet gólt szerezni.

507 Szabadütéshez vezető szabálytalanságok

1) Ha egy játékos üti, lefogja, megemeli vagy megrúgja ellenfele ütőjét.
Ha a játékvezetők úgy ítélik meg, hogy a játékos előbb birtokolta a labdát
mint szabálytalankodott, nem kell cselekedniük.


2) Ha egy mezőnyjátékos a csípő vonala fölé emeli az ütője fejét az ütés
előtt hátul vagy utána elöl.
Az ''álütések"(cselek) is beleértendők. A csíp vonala egy egyenesen álló
ember derék magasságának értendő. Ütésnél, az elülső íven a fej
magasra kerülése engedélyezhető, ha nincs másik játékos a közelben
és az ütés nem sérülésveszélyes.

3) Ha egy mezőnyjátékos az ütőjét az ellenfele feje fölé emeli.

4) Ha egy mezőnyjátékos az ütőjével vagy a lábának bármely más
részével megpróbál térde magassága fölött játszani.
Térdmagasságon egy egyenesen álló ember térdének a magasságát
jelenti. Lábbal levenni a labdát szabálytalanságnak számít, annak
ellenére is, hogy a játékos mindkét lába a talajon van.

5) Ha egy mezőnyjátékos az ütőjét, a lábszárát vagy a lábfejét ellenfele
lábai közé helyezi.

6) Ha egy mezőnyjátékos a labdát birtokolva, labdavezetés közben az
ellenfele ütőjére, lábszárára vagy lábfejére üt.

7) Ha egy játékos a labdát birtokolva a vállán kívül más testrészével ütközik
vagy lök.

8) Ha egy játékos a labdát birtokolva, miközben próbál előnyösebb
helyzetbe kerülni, hátrafelé nekifut, nekimegy az ellenfelének.

9) Ha egy mezőnyjátékos a kapusterületen belül tartózkodik.
Ha a védekező csapat védőfalat állít fel a kapuja előtt egy szabadütésnél
és valamelyik játékos a kapusterületen belülre kerül, akkor büntetőt kell
ítélni ellenük. Akkor tartózkodik egy mezőnyjátékos a kapusterületen, ha
a teste bármely része érinti a talajt a kapusterületen belül. Ha csak az
ütője érinti a talajt, akkor nem tekintendő belül tartózkodónak. A vonalak
is a kapusterület részei.

10) Ha egy mezőnyjátékos passzívan akadályozza a kapuskidobást.
Ez csak abban az esetben tekinthető szabálytalanságnak, ha a
mezőnyjátékos közelebb van a kapushoz 3 m-nél, attól a ponttól
számítva, ahol a kapus megkezdi a kidobást. Passzívan, annyit jelent,
mint akaratlanul vagy lustaságból.

11) Ha egy támadó játékos szándékosan elmozdítja a kaput.

12) Ha egy mezőnyjátékos kétszer érinti lábbal a labdát, kivéve ha a két
érintés között az ütője, egy másik játékos vagy az ő felszerelése
hozzáért.
Ez csak akkor minősül szabálytalanságnak, ha a játékvezető véleménye
szerint szándékos.

13) Ha egy játékos átveszi a lábbal passzolt labdát egy saját csapata-béli
mezőnyjátékostól.
Ez csak akkor minősül szabálytalanságnak, ha a játékvezető szerint a
lábpassz szándékos. Akkor is megengedett saját csapattárstól lábpasszt
kapni, ha az ellenfél játékosa elmulasztja az alkalmat, és lehetősége
ellenére nem ér bele e labdába.

14) Ha egy mezőnyjátékos felugrik és úgy ér labdába.
Ugrásnak csak az számít, ha mindkét láb elhagyja a talajt. A labdán
átugrani, azt nem érintve, megengedett. Futás nem számít ugrásnak.

15) Ha egy mezőnyjátékos a palánkon kívül játszik.
Kívül azt jelenti, hogy egy vagy mindkét lábbal a palánkon kívül. Ha egy
játékos csere közben a játéktéren kívül ér bele a labdába, túl sok játékos
lesz a játéktéren. Ha egy játékos, nem csere közben, a csereterületről a
játékba avatkozik, az a játék szabotálásának minősül.

16) Ha a kapus kidobáskor teljesen elhagyja a kapusterületet.
Ebben az esetben a kapus nem tekinthető mezőnyjátékosnak. A kidobás
akkor történik, akkor a kapus kezét elhagyja a labda, azután a pillanat
után kiléphet. A vonalak a kapusterülethez tartoznak.

17) Ha a kapus túldobja vagy túlrúgja a labdát a középvonalon.
Ez csak akkor minősül szabálytalanságnak, ha a labda nem érinti a talajt,
a palánkot, egy másik játékost vagy annak a felszerelését mielőtt
túljutna a középvonalon. A labdának teljes terjedelmével kell áthaladni a
középvonalon. Előnyszabályt kell alkalmazni, amikor csak lehet.

18) Ha a kapus 3 mp-nél hosszabb ideig birtokolja a labdát.
Ha a kapus leteszi a labdát és újra felveszi az azt jelenti, hogy egész idő
alatt birtokolja.

19) Amikor egy csapat másodszor adja haza a labdát, kivéve ha közben a
labda áthaladt a felezővonalon vagy az ellenfél birtokában volt.
Csak a szándékos hazaadás szabálytalan. A labda teljes terjedelmének
kell áthaladnia a felezővonalon.

20) Amikor a kiállítást a játékkal kapcsolatos szabálytalanság miatt ítélték
meg.

21) Amikor a szabadütést vagy a beütést szabálytalanul végzik el, vagy
szándékosan halasztják.
Ha a szabadütést vagy a beütést rossz helyről végzik el vagy a labda
nem teljesen volt álló helyzetben, akkor csak ismételni kell. Ha a bírók
szerint az nem befolyásolja a játékot, akkor a labdának nem kell
pontosan a megfelelő helyen lennie, illetve tökéletesen mozdulatlanul
állnia. Ha a játékvezetők azt állapítják meg, hogy a játékot késleltetik
szabadütés vagy beütés előtt, akkor a játékost figyelmeztetni kell a
szabálytalanság jelzése előtt. Ha labda érintés nélkül kerül bármely
kapuba beütés után, akkor a játék húzással (buli) folytatódik.

22) Amikor egy gólt előzetes szabálytalanság miatt érvénytelenítenek.

508 A büntető ütés

1) Ha egy büntetőt érő szabálytalanságot követnek el, a vétlen csapat
számára büntetőt kell ítélni.
Ha a büntető ütést késleltetett büntetés ideje alatt ítélték meg a
játékvezetők vagy büntetést érő szabálytalanság okozta, akkor a
büntetőütésekre érvényes szabályokat kell alkalmazni.

2) A büntető ütést a középpontról indulva kell elvégezni.

3) Minden játékosnak - kivéve azt aki a büntetőt elvégzi és az
ellenfél kapusát - a saját csereterületén kell tartózkodnia a büntető
teljes ideje alatt. A védő kapusnak a gólvonalon kell elhelyezkednie a
büntető megkezdésekor.
A kapust nem lehet mezőnyjátékosra cserélni. Ha a vétkes csapat
valamelyik játékosa szabálytalanságot követ el e büntető időtartama
alatt, ellenük új büntető ítélendő, amelyet rögtön végre is kell hajtani.

4) A labdához akárhányszor hozzá lehet érni, de annak a büntető teljes
ideje alatt folyamatosan előrefelé kell haladnia. A visszahúzás
szabálytalan.
Előre mozgás annyit jelent mint a középvonaltól távolodó mozgás. Ha
labda a kapufáról visszapattan a kapusra és utána kerül a kapuba, a gól
érvényes.



509 A késleltetett büntető

1) Késleltetett büntetőt akkor kell ítélni, ha a büntetőt eredményező
szabálytalanság után a vétlen csapat birtokában van a labda és
gólszerzés lehetősége áll fenn.
Ha a késleltetett büntető késleltetett büntetés időszakában történt
szabálytalanság vagy büntetőt eredményező szabálytalanság miatt
ítélendő meg, a büntető ütésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
Késleltetett büntetés csak akkor vezethet késleltetett büntető ütést, ha az
elkövetett szabálytalanság 2 perces büntetést eredményez.

2) Késleltetett büntető ütés esetében a vétlen csapat csak addig támadhat
amíg a közvetlen gólhelyzet meg nem szűnik.
Késleltetett büntető ütést a játékrész vagy a mérkőzés végén is el lehet
végezni. Ha a késleltetett büntető ütés megítélése utáni gólhelyzetből a
vétlen csapat gólt szerez, akkor a büntető ütést nem szabad elvégezni.

510 Büntető ütést eredményező szabálytalanságok

1) Ha gólhelyzetben a védekező csapat szabadütést vagy büntetőt érő
szabálytalansággalakadályozza meg a gólt.
A játékvezetők döntik el, hogy mi tekintendő gólhelyzetnek. A
büntetőterületen belül történt szabálytalanságok nem feltétlenül
eredményeznek büntető ütést. Mindig büntető ütést kell ítélni, ha a
védekező csapat gólhelyzetben szándékosan elmozdítja a kaput vagy
szándékosan a megengedettnél több játékossal játszik. Akkor is büntetőt
kell ítélni, ha a védekező csapat szabadütéshez felállt sorfalából
valamelyik játékos a kapusterületen belülre kerül.

2) Ha egy gólhelyzet kialakulását a védekező csapat szabadütést vagy
büntetőt érő szabálytalansággal akadályoz meg.










601 A büntetésekkel kapcsolatos általános előírások

1) Ha büntetést érő szabálytalanság történik, az azt elkövető játékosra
büntetést kell kiróni.
A szabálytalanság, mértékétől függően, különböző büntetéseket
eredményezhet. Ha a játékvezető nem képes rámutatni a szabály-
talanságot elkövető játékosra, vagy azt a csapatvezetők egyike követte
el, a csapatkapitány jelöljön ki egy büntetés alatt nem álló
mezőnyjátékost, a büntetés letöltésére. Ha a csapatkapitány ezt vissza-
utasítja, akkor neki kell a büntetést letöltenie. Minden egyes büntetést a
jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni az időpont, a játékos száma, a büntetés
fajtája és a szabálytalanság megjelölésével. Ha a büntetést a játékkal
kapcsolatos szabálytalanság okozta, a játékot a vétlen csapat
szabadütéssel folytathatja. Ha a büntetést nem a játékkal kapcsolatos
szabálytalanság okozta, a játékot húzással kell folytatni. Ha a büntetést
álló játék alatt elkövetett szabálytalanság eredményezte, a játékot a
megszakítás előtti szituációnak megfelelően kell folytatni. Büntetés alatt
álló csapatkapitány nem beszélhet a játékvezetőkkel, kivéve ha azok
szólítják meg őt vagy ha a csapatnak nincs más lehetősége arra, hogy
velük kommunikáljon.

2) Büntetés alatt álló játékosnak a büntetőpadon kell maradnia a büntetés
egész ideje alatt.
Minden büntetés lejár a mérkőzés végével egy időben. A rendes játékidő
végével nem lejárt büntető a hosszabbításban folytatódik. Büntetés alatt
álló játékosnak a középvonal a saját csapata csereterületével azonos az
oldalán lévő büntetőpadon kell ülnie. Ezalól kivétel, ha a főbírói asztal és
a büntetőpadok a játéktér ugyanazon oldalán helyezkednek el mint a
csereterületek. Büntetés alatt álló játékos szünet idejére elhagyhatja a
büntetőpadot, de a következő játékrész megkezdése előtt oda vissza kell
térnie. Időkérésben viszont büntetés alatt álló játékos nem vehet részt.
Mihelyt a büntetés ideje lejárt a játékos elhagyhatja a büntetőpadot,
kivéve ha a csapata büntetéseinek száma azt lehetetlenné teszi vagy ha
személyi büntetést kapott.

3) A büntetés idejét a játékidővel együtt kell mérni.

602 Kiállítások

1) A kiállítás az csapat egészére kiterjedő büntetés, tehát a büntetést kapó
játékost pótolni nem szabad.



2) Egy időben játékosonként csak egy, csapatonként pedig kettő kiállítást
lehet tölteni.
A kiállításokat ugyanabban a sorrendben kell elkezdeni mérni, ahogy a
játékvezető azokat megítélte. Az a játékos, akinek a büntetését még nem
kezdhetik el mérni, akkortól üljön a büntetőpadra amikor a büntetése
megkezdődik. Ha egy csapat ellen, amelynek egyik játékosa már tölti a
büntetését, egynél több kiállítást ítélnek, a csapatkapitánynak kell
eldöntenie, hogy az új büntetések közül melyiket kezdjék először mérni.
Azonban ha a kiállítások időtartama különböző, minden esetben a
rövidebbet kell először letölteni. Ha a kiállítást eredményező
szabálytalanság előtt egy csapat ellen már egy késleltetett kiállítást is
ítélt a játékvezető, és a csapat egyik játékosa már tölti a büntetését, a két
új kiállítás közül a késleltetettet kell először elkezdeni mérni.

3) Ha egy csapat ellen kettőnél több kiállítást ítéltek, a csapat akkor is
folytathatja a játékot négy játékossal a játéktéren.
Addig kell négy játékossal játszani, amíg már nem marad csak egy
kiállítás. Annak a játékosnak, akinek a kiállítása ellőbb lejár a padon kell
maradnia a következő játékmegszakításig, csak álló játéknál léphet a
játéktérre. Ha mielőtt a játék félbeszakadna esetleg az ugyanazon csapat
ellen ítélt egy további kiállítás ideje is lejár, és a csapatnak összesen már
csak egy büntetés letöltését kell befejeznie, akkor az említett játékos a
pályára léphet. A büntetésüket letöltött játékosoknak abban a sorrendben
kell elhagyniuk a büntetőpadot, amilyen sorrendben a büntetésük lejárt,
de mindig figyelembe kell venni, hogy az adott pillanatban hány játékos
tartózkodhat a játéktéren. A játékvezetők és a főbíró feladata, hogy
segítsen a büntetését letöltött játékosnak, hogy az elhagyhassa a
büntetőpadot, amilyen hamar csak lehet (álló játéknál).

4) Ha egy büntetés alatt álló játékos további büntetést eredményező
szabálytalanságot követ el, a két büntetést közvetlenül egymás után kell
letöltenie.
Ez független attól, hogy az első büntetés elkezdődött-e. Ha egy játékos
már elkezdte letölteni egy kiállítás idejét és akkor követ el újabb kiállítást
eredményező szabálytalanságot, akkor a második büntető egyáltalán
nem befolyásolja az első mérését, s amint az első ideje lejár a második
mérését kell elkezdeni, kivéve, ha a csapatnak van olyan még le nem
töltött büntetője, amelyet az említett játékos két szabálytalansága között
szerzett. Egy játékos ellen bármennyi kiállítás ítélhető, de ugyanakkor a
sorozatos szabálytalankodásra vonatkozó szabályt is alkalmazni kell, ha
szükséges. Ha egy játékos személyi büntetést is kapott, annak mérését
csak akkor lehet elkezdeni, ha a játékos az összes kiállítását már

letöltötte. Ha egy személyi büntetés alatt álló játékos kiállítást kap, a
személyi büntetés idejének mérését fel kell függeszteni addig az ideig
amíg a kiállítás lejár és a csapatkapitánynak kell kijelölni egy játékost aki
a szabálytalanságot elkövető játékos mellett a büntetőpadon letölti a
büntetést és annak lejártával beáll a játékba. Ha egy kiállított játékos
végleges kiállítást eredményező szabálytalanságot követ el, a végleges
kiállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

603 A 2 perces kiállítás

1) Ha egy 2 perces kiállítás ideje alatt a büntetést éppen töltő csapat
gólt kap, a kiállítás megszakítandó és a kiállított játékos ismét játékba
léphet. Ez csak akkor nem történhet meg, ha a csapatok egyenlő számú
játékossal játszanak vagy ha a gólt kapó ( a büntetés alatt álló) csapat
játszik emberfölényben.
Akkor sem szakítható meg egy kiállítás ha a gól késleltetett büntetés
ideje alatt vagy büntető ütésből született. Ha egy 2 perces büntetést
büntető ütéssel vagy késleltetett büntetéssel együtt ítélnek meg a
játékvezetők, akkor az utóbbiakra érvényes szabályokat is figyelembe
kell venniük.

2) A 2 perces kiállításokat ugyanabban a sorrendben kell megszakítani,
amely sorrendben azok letöltése megkezdődött. Ez alól kivételek a
kettős büntetések.
A kettős büntetéseket nem lehet megszakítani. Kettős kiállítás alatt az
értendő, ha a két csapat egy-egy játékosát ugyanattól a pillanattól
kezdődő 2 perces kiállítással büntetnek. Kettős kiállítás nem fordulhat
elő, ha a csapatok egyike abban a pillanatban már egynél több kiállítást
tölt.

3) Ha a kapus kapja a 2 perces kiállítást, akkor a csapatkapitánynak
kell kiválasztania egy büntetés alatt nem álló mezőnyjátékost, hogy a
büntetést letöltse.

604 A késleltetett büntetés

1) Késleltetett büntetést akkor kell ítélni, ha a büntetést eredményező
szabálytalanság után a vétlen csapat birtokolja a labdát. Egyszerre csak
egy büntetés lehet késleltetett.
Ha a késleltetett büntetés ideje alatt egy másik szabálytalanság történik,
a játékot meg kell szakítani és a büntetéseket végre kell hajtani.
Késleltetett büntetés és késleltetett büntető ütés együttesen is
megítélhető. Ha ez történik, egyaránt a késleltetett büntetésre és a
késleltetett büntető ütésre vonatkozó szabályokat figyelembe kell venni.

2) Késleltetett büntetés ideje alatt a vétlen csapat a kapusát egy
mezőnyjátékosra cserélheti és így mindaddig támadhat míg a másik
csapat meg nem szerzi a labdát vagy a játék valamilyen módon
meg nem szakad.
A késleltetett büntetést egy játékrész vagy a mérkőzés végén is végre
kell hajtani. Ha a késleltetett büntetés azért lép érvénybe, mert a vétkes
csapat megszerezte a labdát, a játékot húzással kell folytatni. Ha a játék
valami más okkal szakadt félbe, akkor azt a megszakítás előtti
szituációnak megfelelően kell folytatni. Ha a késleltetett büntetés
megítélése és végrehajtása között a vétlen csapat gólt szerez, a gól
érvényes és a késleltetett büntető végrehajtása elmarad, a gól azonban
nem befolyásol más épp abban a pillanatban töltött büntetést. Azonban
ha a vétkes csapat szerez gólt, a gólt érvénytelennek kell minősíteni és a
játékot húzással kell folytatni.

605 2 perces kiállítást eredményező szabálytalanságok

1) Ha egy játékos annak érdekében, hogy jelentős előnyhöz jusson vagy ha
nincs rá lehetősége, hogy elérje a labdát, az ellenfél ütőjének
megütésével, visszafogásával vagy rúgásával próbálkozik.

2) Ha egy mezőnyjátékos az ütőjével vagy a lábával a labdát
térdmagasság fölött játssza vagy próbálja megjátszani és ezzel jelentős
előnyhöz jut.
Csípőmagasságon felüli játékért pedig minden esetben 2 perces kiállítás
jár. Térdmagasságon és csípőmagasságon egy egyenesen álló személy
térdének illetve csípőjének a magassága értendő.

3) Ha egy játékos szabályos úton az ellenfelét durván a palánknak vagy a
kapunak löki.

4) Ha egy játékos, miközben próbálja a labdát elérni, lerántja vagy
elgáncsolja ellenfelét.

5) Ha egy játékos megragadja az ellenfelét vagy annak a felszerelését.

6) Ha egy játékos akadályozza a labdát nem birtokló ellenfelét.
Ha egy játékos jobb pozíció elérése érdekében véletlenül belehátrál
ellenfelébe, akkor csak szabadütés ítélendő.




7) Ha egy mezőnyjátékos aktívan akadályozza a kapuskidobást.
Ez csak akkor minősül szabálytalanságnak, ha a mezőnyjátékos a
kapushoz 3 m-nél közelebb áll abban a pillanatban, amikor az megkezdi
a kidobást. Aktívan akadályozni annyit jelent, mint követni a kapus
mozgását és ütővel a labda elérésére törekedni.

8) Ha egy játékos veszélyesen játszik.
Veszélyes játéknak számít az ütő túl magasra lendítése vagy az ellenfél
feje fölötti átemelése veszélyes módon.

9) Ha egy játékos megszegi a 3 m-es távolságtartás szabályát
szabadütésnél vagy beütésnél.
Ha a beütés vagy szabadütés elvégzésének pillanatában a védekező
játékos épp afelé igyekszik, hogy a 3 m-es távolságon kívül kerüljön,
ellene büntetés nem ítélhető. Ha egy csapat olyan sorfalat képez, amely
3 m-nél közelebb áll a labdához, a sorból csak egy játékost lehet
kiállítani.

10) Ha egy játékos a játékvezető felszólítása ellenére nem igazít a
felszerelésén.

11) Ha egy játékos vagy egy csapat nem megfelelő ruházatot visel.
Ide tartozik az is, ha a ruházat hiányos és a csapatkapitányi szalaggal
kapcsolatos szabálytalanságok. Ruházattal kapcsolatos
szabálytalanság-ért egy mérkőzésen egy csapatból csak egy játékos
lehet megbüntetni, de mindennemű öltözékbeli rendellenességet a
jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni.

12) Ha egy csapatkapitány fej vagy nyél mérését kéri és a mért felszerelés
korrekt.

13) Ha egy helytelen csere történik.
A pályát elhagyó játékosnak már a palánkon kívül kell lennie miközben
az új játékos a játéktérre lép. Ha a játék a közelben folyik cserélni csak
akkor lehet, ha játékmenet mérsékelt. Ha a bírók képtelenek kiválasztani
a szabálytalankodó játékost egy - a csapatkapitány által kiválasztott -
játékos kell hogy letöltse a büntetést. Helytelen cserének tekinthetô a
cserezónán kívüli csere.

14) Ha egy csapat túl sok játékosa van a pályán játék közben.
Csak egy játékos büntetendő.



15) Ha egy pontatlanul számozott játékos vesz részt a játékban.
Egy nem büntetés alatt álló játékost kell választania a csapatkapitánynak
hogy letöltse a büntetést. A helytelenül számozott játékos folytathatja a
játékot amint a jegyzőkönyvet kijavították.

16) Ha egy mezőnyjátékos megállítja vagy megjátssza a labdát miközben ül
vagy fekszik a pályán.
Ez arra is érvényes ha mindkét térd vagy egy kéz a talajon van miközben
megállítja vagy megjátssza a labdát. Ütőt tartó kéz nem beleértendő. Ha
egy mezőnyjátékos a bírók véleménye szerint akaratlanul elesik és a
labda megüti ez nem büntetendő.

17) Ha egy mezőnyjátékos megállítja a labdát a kezével, a karjával vagy a
fejével.
Ha a játékost eltalálja a labda úgy, hogy ezt ő nem tudja elkerülni, ez
nem büntetendő.

18) Ha egy mezőnyjátékos részt vesz a játékban ütő nélkül.

19) Ha egy mezőnyjátékos új ütőt a saját csapata csereterületén kívülről hoz.

20) Ha egy játékos ismétlődően szabadütéshez vezető szabálytalanságokat
követ el.
Ez vezethet rövidebb vagy hosszabb büntetésekhez. Ha a játékvezetô
úgy ítéli meg, hogy a játékos túl sok szabálytalanságot követ el,
bármilyen rendű büntetés előtt figyelmeztetnie kell őt, ha erre lehetőség
van.

21) Ha egy játékos késlelteti a játékot.
Ez vonatkozik arra is ha egy játékos akarattal elüti a labdát, szándékosan
blokkolja azt palánkon kívülre játssza vagy megrongálja a labdát miután
a
játékot már megállították. Csak a labdát irányító játékos tudja
szándékosan pályán kívülre játszani a labdát. Ha egy játékos időnyerés
szándékával olyan pozíciót foglal el a palánk mellett, mellyel meg-
akadályozza az ellenfelét a labdához való szabályos hozzájutásban,
akkor a bírónak figyelmeztetnie kell a játékost mielőtt büntetést róna ki
rá.

22) Ha egy játékos vagy a vezetők bármely tagja tiltakozik a bírók döntése
ellen vagy az edző tevékenysége zavaró vagy helytelen modorú.
Ez értendő arra is ha az edző folyamatosan és ok nélkül kérdőjelezi meg
a bírók döntéseit. Tiltakozást a bírók döntései ellen és az edzői munka
zavaró módját spontán és kisebb szabálytalanságnak kell tekinteni.


23) Ha egy büntetett játékos a pályára lépés nélkül elhagyja a büntetőpadot
a büntetőidő lejárta előtt vagy nem hagyja el a büntetőpadot az idő
lejárta után.
A jegyzőkönyv-vezetőnek amilyen gyorsan csak tudja jeleznie kell ezt a
bírónak. A játékos akinek lejárt a büntetőideje nem hagyhatja el a
büntetőpadot amíg csapatának a büntetéseinek száma ezt nem teszi
lehetővé.

24) Ha a kapus nem megfelelő felszereléssel vesz részt a játékban.
Ha a kapus akaratlanul elveszíti a maszkját a játékot meg kell állítani
majd bulival folytatni.

25) Ha a kapus a bíró felhívása ellenére sem teszi vissza a kaput eredeti
helyére.
A kapus feladata visszatenni a kaput amilyen gyorsan csak lehetséges.

26) Ha egy csapat szisztematikusan megzavarja a játékot ismétlődő,
szabadütéssel járó szabálytalanságokkal.
Ez arra is érthető ha a csapat rövid időn belül több kisebb
szabálytalanságot követ el. Ha a bírók szerint a csapat zavarja a játékot
- ha lehetséges - a csapatkapitányt kell figyelmeztetniük mielőtt
bárminemű büntetést adnának. Az utoljára szabálytalankodó játékosnak
kell letölteni a büntetést.

27) Ha egy csapat szisztematikusan késlelteti a játékot.
Ha a bírók szerint a csapat késlelteti a játékot a - ha lehetséges - a
csapatkapitányt kell figyelmeztetniük bárminemű büntetés előtt.

606 5 perces büntetés

1) Ha az ellenfél csapat gólt szerez az 5 perces büntetés alatt a büntetőidőt
nem szabad megszüntetni.
Az 5 perces büntetést szenvedő kapusnak magának kell letölteni
büntetőidőt. Ha a másodkapusa hiányzik a csapatnak maximum 3 perce
van arra, hogy megfelelően felszereljen egy mezőnyjátékost, de ez az
idő nem használható bemelegítésre. Az új kapust és a csere idejét
jelölni kell a jegyzőkönyvön. Amikor a büntetőidő lejár a kapus nem jöhet
vissza
amíg a játék menete meg nem szakad. Emiatt egy, a csapatkapitány
által választott mezőnyjátékosnak kell elkísérnie a kapust a
büntetőpadra, azért mert a büntetés lejártakor ő beléphet a pályára. A
bíróknak a jegyzőkönyvvezetővel együtt kell segíteni a kapust, hogy a
büntetés lejárta után a lehető leggyorsabban pályára léphessen, amint a
játék

menete megszakad. Ha egy 5 perces büntető (késleltetett) rávezetéssel
jár együt, a rávezetéssel kapcsolatos szabályokat is alkalmazni kell.

607 5 perces büntetést eredményező szabálytalanságok

1) Ha egy mezőnyjátékos birtokolja a labdát vagy próbálja elérni azt és
veszélyesen üt az ütőjével.
Ez értendő arra is ha egy mezőnyjátékos átemeli ütőjét az ellenfél feje
felett és ezzel megüti őt.

2) Ha egy játékos eldobja ütőjét vagy más felszerelését a játék alatt.

3) Ha egy mezőnyjátékos ütőjével megakasztja az ellenfél játékosát.

4) Ha egy játékos a labda elérése közben eldobja magát az ellenfele felé
vagy más veszélyes módon támadja őt.

5) Ha egy játékos a labda megszerzése vagy birtoklása közben egy ellenfél
játékost a palánkhoz vagy a kapuhoz szorít.

6) Ha egy játékos elmulasztja törött ütőjének minden darabját a pályáról
eltávolítani és a cserepadra vinni.
Csak a jól látható darabokat köteles eltávolítani.

7) Ha egy játékos 2 perces büntetéssel járó szabálytalanságokat követ el
sorozatosan.
Az utolsó 2 perces kiállítást felváltja az 5 perces kiállítás. A
szabálytalanságok azonosak lehetnek. Bizonyos számú szabálytalanság
még nem vezet automatikusan 5 perces kiállításhoz. A bírók az
elkövetett szabálytalanságok természete alapján döntik el az 5 perces
kiállítást.

608 Személyi büntetés

1) Személyi büntetés csak kiállítással együtt adható és a kiállítás lejárta
előtt nem mérhető. Korlátlan számú személyi büntető mérhető
egyszerre.
Ha egy játékosnak már személyi büntetője van és kiállítással járó
szabálytalanságot követ el a személyi büntető maradék részét az
újdonsült kiállítás lejárta után kell letöltenie és a csapatkapitány által
kijelölt másik mezőnyjátékosnak is el kell kísérnie a játékost

Oldal: Floorball Szabály
Floorball Fiúk - © 2008 - 2025 - floorballfiuk.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat